Helységek
Egyéb a képeslapról
EMLÉKLAPOK
RENDEZVÉNYEK
MÚLTBELI TÁMOGATOTT ESEMÉNYEK
A csíksomlyói Pünkösdi búcsú története "Most segíts meg, Mária!" Székely Miatyánk
A videót készítette: Cokekris A csíksomlyói Pünkösdi búcsúról az alábbiakban bemutatottakon kívül Csíkszereda honlapján
olvashatnak és nézhetnek fényképeket még, Csíkszereda zászlójára kattintva
A székelyek körében is már a XV. század közepén népszerű volt a Boldogságos Szűz Mária tisztelete. A várdotfalvi (ma:Csíksomlyó) környéki nép Mária ünnepeken
Somlyón a már korábban letelepedett ferencesekről ismert helyen a Sarlós Boldogasszony tiszteletére épült templomhoz gyűlt össze.
A vallásos buzgalmukról ismert ferences szerzetesek megsegítésére IV.Jenő pápa 1444-es rendeletében búcsút engedélyezett azoknak a híveknek, akik az
újjáépülő csíksomlyói Mária-templomot segélyezik. A körlevél továbbá azt is tartalmazza, hogy Várdotfalva (Csíksomlyó) híres búcsújáró hely,
ahová eddig is a hívek igen nagy tömege szokott elzarándokolni.
A 2010-es év mottója
KATTINTSON IDE!!!
![]()
A XVI. század második felében a reformáció erdélyi megjelenése után, fordulat következett be a búcsújárásban. A hitújítás korában, 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem
erővel akarta Csík-, Gyergyó és Kászonszék katolikus népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. A hagyomány szerint az itteni székelyek hitük védelmére István
gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegyvert fogtak és a Tolvajos-tetőn (ahol ma a Hármas kereszt áll, ahogy jövünk Székelyudvarhely felől Csíkszereda felé) szembeszálltak
János Zsigmond erdélyi fejedelem hitújító hadával. Az idősek, az asszonyok és a gyerekek Somlyón maradtak és a győzelemért imádkoztak, hogy a Jó Isten tartsa meg katolikus
hitükben Csík-, Gyergyó és Kászonszék székely népét. A reformáció terjesztői felett aratott győzelem után a Tolvajos-tetőről levonulók zászlóikat nyírfaágakkal ékesítették fel.
Ezt jelképezi ma is, ha a zarándokok a Pünkösdi búcsú végén nyírfaágat visznek haza. A hagyomány szerint az ágon ahány levél van, annyi Miatyánkat és Üdvözlégy Máriát elkell imádkozni.
A győzelem hírére a templomban maradt székely nép is eléjük ment és együtt tértek vissza a csíksomlyói kegytemplomban, ahol hálát adtak a győzelemért, hogy megtartotta Csík-, Gyergyó és
Kászonszék székely népét a római katolikus vallásukban és fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt a fogadalmat máig megtartotta a magát
Mária népének is valló székely nép. Mára ez a pünkösdi búcsú nemcsak a székelyek búcsús ünnepe, hanem mára már az összmagyarság búcsújáró helye lett a csíksomlyói Pünkösdi búcsú.
A búcsújárás szervezése bizonyíthatóan több évszázados tapasztalat alapján történt. A székelyföldi katolikusok a moldvai csángókkal közösen jártak csíksomlyói Pünkösdi búcsúra. A
A kegyhelyre tartó székely keresztalják gyalogmenetét ütemes dobszóval, csengettyűk hangjával könnyítették, írányították. A hagyományos proceszió az egyházi zászlókkal történő vonulás látványt is jelentett.
A zászlók a keresztalják meghatározó szimbólumai voltak. A búcsúra induló keresztalják elmaradhatatlan kelléke volt a csengettyű is. A búcsújárók útjuk során csak a településeken szólaltatták meg csengettyűjüket
és ilyenkor énekelve vonultak át a településeken.

csíksomlyói Pünkösdi búcsú 1899-ben
csíksomlyói Pünkösdi búcsú

csíksomlyói Pünkösdi búcsú 1930-ban
Bejövet a csíksomlyói Pünkösdi búcsúról 1900-ban
A két jeles napon, pünkösd szombatján és vasárnapján hosszú sorokban kígyózott a vallásos emberek áradata a templom felé azért, hogy a lépcsőkön felhaladva kézzel, virágokkal, zöld ággal, zsebkendővel megérinthessék
a Mária kegyszobrot és közben elmondhassák imáikat, fogadalmaikat és kéréseiket. Az ünnepi nagymisét követő áhítatos körmenet a "kikerülés" minden búcsú fénypontja. A nagy kikerülésben mindegyik keresztalja saját
keresztjével és lobogójával haladt. A körmeneti zászlók között ma is létezik egy sajátos méhkas alakú jelvény a "labarum", amelyet mindig a római katolikus főgimnázium egyik utolsó éves diákja vitt. A csíki hagyomány
szerint az a diák, aki segítség nélkül végig tudja vinni a nehéz labóriumot az papi pályára lép.













