Helységek
Egyéb a képeslapról
Képeslevelezőlap története
A képeslap születése
1870
A képeslap születése 1870
A képeslevelzőlap megjelenése nem ment simán... Amikor 1865-ben a német posta kongresszuson felmerült a boríték nélküli, nyílt lapon történő levelezés gondolata, elemi volt a felháborodás. Méghogy üzenetünket valaki szabadon elolvashassa! A levelezőlap igénye mintegy az üzenetküldés demokratizálódását jelentette. Persze a praktikus szempontok is előtérbe kerültek. Kimutatták, hogy a levelek döntő része manapság (illetve "akkoriban"), már csak egyszerű üdvözletet vagy jókívánságot tartalmaz, amiben államtitkok, de még magántitok sem szerepelnek. Akkor meg minek a drága levélpapír és boríték? Persze, akinek bizalmas közlendője van, használhatja továbbra is a levelet. A hatásos érvelés és a közvélemény nyomására végülis sok országban indult meg a "levelezőlap küldése." Hadd legyünk annyira lokálpatrióták, hogy az első igaz levelezőlapnak az osztrák-magyar
Correspondeny-Karte-t tekints-k, amelyet 1869. október 1-én bocsátottak ki, s Magyarországon 1869.november 1-étől "Levelezési lap" néven került forgalomba.
Fontos, hogy díjszabása, szemben a levéllel, 5 krajcár helyett csak 2 krajcár volt. A levelezőlap nehezen kivívott diadala után a képeslevelezőlap megszületése, már sokkal könnyebben és gyorsabban történt. Persze az elsőség itt is vitatott, főleg amiatt, hogy mit tekintünk "kép"-nek. Vajon a lapra nyomtatott felségjel (címer, zászló) tekinthető-e annak? August Schwarz
oldenburgi kereskedőt tartják a képeslap feltalálójának, aki 1870-ben egy német levelezőlap bal felső sarkára egy ágyú mögött álló tüzér képét nyomtatta.(Ne feledjük, ekkor folyt a francia-porosz háború). Tehát a képeslevelezőlap születési évének 1870-et tekinthetjük. ezt fogadta el a Képzőművészeti Alap is, amikor az 1970-ben kiadott képeslevelezőlapjára rányomtatta:
"100 ÉVES A KÉPESLEVELEZŐLAP."
A képeslapok gyermekévei 1870-1890
20 év alatt a kis ágyús kép egyre nagyobb, élethűbb képekké változott. Mindenesetre az ebből a korból származó lapok igazi ritkaságnak számítanak. Ezért csak egy fontos eseményről teszek emljtést: Az 1878-ban tartott Postaügyi Világunió összejövetelen szabványosították a levelező- és képeslapok méretét 140x90 mm-ben. (A "Levelezési lap" pl.csak 122x85 mm-es volt). Nemcsak a méretet, hanem a díjakat is egységesítették. A lapok díjszabását a levéldíjszabás felében határozták meg.
A képeslapok fénykora 1890-1913
Míg az 1870-1890 közötti időszak elsősorban a levelezőlap ugrásszerű elterjedésének időszaka, az 1890-1914 közötti évek a képeslap térnyerését hozták. Érdekes, hogy bár, már az 1885-ös Postaügyi Világkrongresszus jóváhagyta, hogy a képeslapok hátoldalát megosszák a címzés és a közlendő szöveg között, az úgynevezett hosszúcímzéses lapok egészen 1904-1905-ig megmaradtak. Tehát 1905 előtt csak a lapok képes oldalán levő parányi
szabad helyre (vagy ami még rosszabb, a képet összefirkálva) lehetett írni. A posta 20 éves vonakodásának oka, hogy a hosszabb üzenetek íróit a drágább levél küldésére ösztökélje, még akkor is, ha az üzenet egyáltalán nem "titkos". Erre ay időszakra esik a képeslapgyűjtés nemes szokásának kialakulása. A hatalmas érdeklődés hatására a kiadók jobbnál jobb ötletekkel, humorral, nyomdatechnikai eljárásokkal állnak elő, s ez persze tovább fokozza az érdeklődés lavináját. Nagy siker az átvilágítós képeslap, amely fény felé tartva egy másik képet tesz láthatóvá.(pl. egy lap átszellemült arccal zongorázó hölgyet ábrázol, de afény felé tartva láthatová válnak a szomszédok, amint fülüket befogva menekülnek el otthonról).
Forrás: http://szigetiandras.tar.hu









