Helységek
Egyéb a képeslapról
A képeslapgyűjtés 10 parancsolata
1. Sok képeslap csak kartonhalmaz. Gyűjteménnyé a rendszerezés teszi.
2. A városképet országonként (azon belül városonként) a többieket motívumonként (növények, állatok, híres emberek, reprodukciók, közlekedés, film-színház stb. rendszerezzük.
3. Az országokat vagy ábécé vagy földrajzi elhelyezkedésük szerint rendezzük.
4. A futott képeslapok szerves része a bélyeg és a pecsét is. A bélyegáztatás még "óvatos" formában is tilos!
5. Óvjuk képeslapjaink állagát!felragasztásuk bárhová merénylet a gyűjtemény ellen, de befőttes gumival átfogott kötegelésük is ártalmas. Fontos, hogy lapjainkat száraz helyen tároljuk.
6. Minél több ismerősünkkel tudassuk hobbinkat, s tegyük őket "beszállítóinkká"!
7. Nem lehet mindent teljes intenzítással gyűjteni. Előbb-utóbb "szakosodni kell" 1-2, maximum 3 kedvenc témakörünkre.
8. A gyűjtemény fejlesztése: 1.=kapás 2.=csere 3.=vásárlás által lehetséges. Ez egyben fontossági sorrend is!
9. A cserénél légy mértéktartó! Ne feledd, partnered is jól akar járni. A korrekt csere a hosszú távú jó kapcsolat alapja.
10.Igyekezzminél többet tudni lapjaidról! Az igazi gyűjtő pl.nem szorul a pecsét dátumára, hogy időben besoroljon egy képeslapot.
Leggyakoribb kérdések megválaszolása
1. Miért érdemes képeslapokat gyűjteni?
- Mert szórakoztat, tanít, anyagi és szellemi értéket teremt.
2. Hány darabtól számít nagynak, komolynak a gyűjteményünk?
- Nem okvetlenül a darabszám a döntő. 500 mai karácsonyi, húsvéti lap kis gyűjtemény, de ugyanannyi az I.világháború előttről, már tekintélyt parancsoló. Átlagos állományt tekintve azért 1000 darab fölött kezdődnek az igazi gyűjtemények.
3. A megírt vagy a postatiszta lapok értékesebbek?
- Attól függ. A futott lapok bélyege, bélyegzője, de még a ráírt szöveg is tartalmazhat érdekességet, a megíratlan lapok viszont rendszerint jobb minőségűek. Általában a régi lapoknál a futott, az újaknál a postatiszta lap az értékesebb.
4. Mi szabja meg egy képeslevelezőlap értékét?
- Kora, témája, ritkasága, állapota és hogy mennyire van szüksége rá annak, aki megvenné vagy elcserélné...
5. Mennyivel értékesebb a külföldi lap a magyarnál?
- Egyáltalán nem biztos, hogy értékesebb. Mert bár biztos, hogy mondjuk egy adott portugál kis helységről nehezebb lapot találni, mint egy magyar községről, de kit érdekel nálunk egy portugál falu? Tehát a ritkább előfordulást kompenzálja a csekélyebb kereslet.
6. Mikortól régi egy képeslap?
- Ellentétben a szlogennel, hogy "egy újszülöttnek minden vicc új," ez itt úgy módosul, hogy "egy újszülöttnek minden képeslap régi." Vagyis egy tizenéves kezdő gyűjtőnek a rendszerváltás előtti lapok, már réginek számíthatnak, míg aki aranylakodalmára készül a képeslapgyűjtéssel, talán a 70 évvel ezelőttit sem látja nagyon öregnek. Általában azonban az 1945 előtti lapokat nevezzük régieknek.
7. Ismerősömnek szép képeslapjai vannak, de ragaszkodik a rajtuk levő bélyegekhez. Mit tehetek?
- Meg kell vele értetni, hogy a bélyeg leáztatás megcsonkítja a lapokat. Be kell bizonyítnai, hogy a lapon levő bélyeg értéktelen. A képeslapokra az olcsóbb tarifa miatt rendszerint kis címletű, tömegbélyegeket ragasztottak. Fel kell ajánlani kárpótlásul más bélyegeket. Ezért nem árt mellékesen némi bélyegállománnyal is rendelkezni. Ha az áztatás elkerülhetetlen, inkább mi végezzük, a legnagyobb óvatossággal.
8. Hogyan áztassuk le képeslevelezőlapjainkról a bélyegeket?
- Sehogy, az áztatás merénylet a képeslap ellen. Ha mégis rákényszerülünk (lásd 7.kérdés) semmi esetre se tegyük a lapot, de még a bélyeges sarkát sem a vízbe. Puha ecsettel nedvesítsük meleg vízzel a bélyeg(ek)et. Ha, már a szélei elválnak a laptól, az ecsettel a bélyeg alá nyúlva folytassuk az áztatást. Semmi képpen ne erőltessük, húzogassuk, legyünk türelmesek. Ha a bélyeget sikeresen eltávolítottuk, a lap nedves részét itassuk fel és két fehér papírlap közé téve préseljük, nehéz könyveket használva nehezéknek.
9. Gyűjtsük-e, eltegyük-e az ingyenes, reklám képeslapokat?
- Igen, különösen a kezdő gyűjtőknek ajánlom. Sokszor jól kapcsolodhat egy-egy témakörhöz (pl.humor, film-színház, éttermek-szórakozóhelyek, autók stb.). Azért persze nagy cserekészletet nem érdemes felhalmozni belölük...
10. Gyűjtsük-e, eltegyük-e a borítékban küldött két- vagy többlapos üdvözleteket?
- Nem, az ilyen küldemény nem képeslevelezőlap. A reklámlapokkal ellentétben tematikája szinte kizárólag ünnepi üdvözlet. Persze néhány szép, érdekes, különleges példányt (mozgó, zenélő, térhatású stb.) azért érdemes eltenni.
11. Honnan lehet tudni, hogy egy képeslevelezőlap miyen régi, mikor adták ki?
- Ha futott a lap, könnyebb dolgunk van. Döntő a pecsét dátuma. Főleg régebben a feladó is keltezte a lapjait, ha szerencsénk van, ez az évet is tartalmazza. Végül az írt szövegből, megszólításból, címzésből is lehet következtetéseket levonni. Azért vigyázzunk: a feladási dátum csak azt bizonyítja, hogy a lap nem készülhetett annál később. Előtte viszont bármikor. Egy üres képeslapot, akr 50 év késéssel is el lehet küldeni...
12. Hogyan következtethetünk egy "postatiszta" képeslap korára?
- Mérete, színe, beosztása (tudjuk pl.hogy az 1905 előtti lapok hosszú címzésűek) témája és kiadója alapján elég pontosan meghatározható, hogy mikor készítették. A szocializmus időszakában a Képzőművészeti Alap által kiadott lapokon levő számok pontosan behatárolják a kiadás időpontját. És persze tanácsot is lehet kérni tapasztaltabb gyűjtőtársaktól...
13. Mit jelentenek a Képzőművészeti Alap által kiadott lapokon levő számok?
- A római számok a megyékre utalnak, a következőképpen: I.=Budapest, II.=Pest, III.=Békés, IV.=Hajdú-Bihar, V.=Heves, VI.=Győr-Moson-Sopron, VII.=Borsod-Abaúj-Zemplén, VIII.=Somogy, IX.=Zala, X.=Baranya, XI.=Csongrád, XII.=Tolna, XIII.=Vas, XIV.=Komárom-Esztergom, XV.=Veszprém, XVI.=Jász-Nagykun-Szolnok, XVII.=Fejér, XVIII.=Nógrád, XIX.=Bács-Kiskun, XX.=Szabolcs.
Az arab szám perjel (/) előtti része sorszám, a mögötte levőnek első két számjegye a gyártás éve (az évszázad nélkül), az utolsó pedig a gyártás évnegyede. (Ebből következően sosem lehet nagyobb 4-esnél). Tehát, ha a szám a lapon mondjuk XVII.38/773, akkorez egy Fejér megyei lap, amelyet 1977.III. évnegyedében készítették. (A / jel helyett időnként kötőjelet is használtak).
14. Különböző képeslapnak számít-e, ha a kép teljesen megegyezik, csak a gyártási dátumban van eltérés?
- Felfogás dolga. Ha kapjuk őket, nem muszáj az egyiket nyomban a csereanyagba száműzni. De, ha teljesen más lapra el tudjuk cserélni, ne sokat habozzunk.
15. Két egyforma képeslevelezőlap közül melyik kerüljön a gyűjteménybe?
- Amelyik jobb állapotú, szebb és/vagy ritkább rajta a bélyeg és a bélyegző, ha a kiadás időpontja ismert, akkor a régebbi.
16. Hány csere példányt érdemes megtartani?
- Ha van helyünk, elvileg bármennyit. De azért nem érdemes kifosztani a mozik, éttermek inygenes lapokat tartalmazó állványait. Véleményem szerint 3 csere példány tökéletesen elegendő. Ritka, értékes képeslapból úgysem valószínű, hogy ennél több egyforma kerül a birtokunkba.
17. A képeslapokról miért nem jelentetnek meg, olyan katológusokat, mint a bélyegekről?
- A bélyegkiadás az állam vagy az általa megbízott intézmény (általában a posta) privilégiuma, képeslapot viszont bárki kiadhat. Ezért nehéz pontos és főleg teljes képet kapni a forgalomban levő képeslevelezőlapokról. Egyébként jelentek meg, már sok országban kisebb-nagyobb katalógusok, de olyan általános, mint a bélyegekről, még nem és nem is várható.
18. Katalógus hiányában hogyan tájékozodhatunk a lapok árairól?
- Először is a bélyegkatalogusról se higyjük, hogy hiteles értékmérő. Komoly csalódásban lesz része annak, aki gyűjteményét a katalógus árai szerint éertékelte,s egyszer el akarja adni. A 60-70-es évekpostatiszta bélyegeinek döntő többségéért nemhogy katalógusárat, hanem még névértéket sem lehet kapni...
A lapoknál a cserék, vásárlások során kialakul majd egy többé-kevésbé helytállóértékszemlélet, katalógus helyett pedig jó szolgálatot tehetnek az árverések árjegyzékei.
19. Mekkora a legnagyobb magyar képeslevelezőlap gyűjtemény?
- A Dr.Petrikovits László adományából alapított képeslapgyűjtemény a szerencsi Zemplém Műzeumban, már több, mint 900.000 darabra gyarapodott. Nagy kár, hogy a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt csak egy kevés darabból álló, dilettáns elrendezésű kiállítás szemlélteti.
20. Érdemes-e közösen, többeknek gyűjteni?
- Ritka kivételektől eltekintve ennek sosincs jó vége. Kezdetben vonzó lehet, hogy gyorsabban alakul ki egy nagyobb gyűjtemény. Testvérek, naponta találkozó diákok, szomszédok között egy ideig működhet is a kooperáció. Később azonban előtérbe kerülnek a viták, nézeteltérések. Ki hány lapot adott a közösbe, mi legyen a fő gyűjtési terület, hol és kinél legyenek a lapok, áldozzunk-e pénzt szenvedélyünkre, s ha igen mennyit. S ha valaki kiszáll a (közös) gyűjtésből, mi illeti meg. Semmi? Ez nem lenne igazságos. Ami tőle származik? Ki emlékszik, már rá. Matematikailag arányos rész? Darabszámra még csak osztható egy gyűjtemény, de minőségre aligha.
Szóval gyűjtsünk inkább egyedül, persze legyen sok gyűjtőtársunk, akikkel a közös szenvedély könnyen eredményez baráti kapcsolatot.
Forrás: http://szigetiandras.tar.hu
Szigeti András képeslap és kártyanaptárgyűjtő engedélyével









