Helységek
Egyéb a képeslapról
EMLÉKLAPOK
RENDEZVÉNYEK
MÚLTBELI TÁMOGATOTT ESEMÉNYEK
Ezer Székely Leány Találkozójának története
csíkrákosi Néptánccsoport - Felcsíki páros
A videót készítette: Antal Istike Az "Ezer Székely Leány Találkozóról az alábbiakban bemutatottakon kívül Csíkszereda honlapján
olvashatnak és nézhetnek fényképeket még, Csíkszereda zászlójára kattintva"
Ez a rendezvény több évtizedes múltra tekint vissza.
"Ennek a rangos és nagyon népszerű, minden évben megszervezendő rendezvénynek a fő célja a magyar közösségünk saját kultúrájának és hagyományainak ápolása, nemzeti önazonosságának erősítése és a vallási értékeinek védelme.
Az "Ezer székely leány napja" a legismertebb és a legjelentősebb ilyen jellegű kulturális rendezvénye Székelyföldnek, amely úgy a szereplő együttesek mint pedig a nézőközönség számát tekintve a legnagyobb szabású és amely egyébként minden más,
műfajtól függetlenül, rendezvénynél régebbi múltra tekint vissza. Ez a találkozó egy nagyszerű alkalom és lehetőség a népművészet és ezen belül is a népzene és néptánc értékeinek és hagyományainak népszerűsítésére és értékesítésére".
A Csalogány Néptánccsoport fellépése a 2009-es csíksomlyói Ezer Székely Leány Találkozón a Hármashalom-Oltár-Színpadon
KATTINTSON IDE!!!
![]()
Évente július első vasárnapján benépesül a Kis- és Nagy-Somlyó közti nyereg. Ünneplőbe, népviseletbe öltözött leányok és ifjak gyűlnek össze, hogy székely
tánccal, magyar dalokkal és egyéb virtuskodással megmutassák egymásnak és mindenkinek, hogy nem felejtették még el őseik szokásait és méltók eleikhez.
Az impériumváltással kisebbségi sorba taszított székelyek, már a XX. század első felében erős nyomást érzékeltek az idegen hatalom és más kultúrák irányából.
A munka és megélhetés miatt szülőföldjéről eltávozni kényszerülő emberek az idegen behatások miatt, ha nem is egykönnyen, de odahagyták őseik rendjét és szép dolgait.
Ezt a veszélyt felismerve 1931-ben szervezte meg július első vasárnapján, Domokos Pál Péter néprajzkutató és P.Takács Gábor csíksomlyói házfőnök kezdeményezésére,
a Szociális Testvérek Társasága tagjai (Stettner Andrea és Zakariás Flóra) e fenyegető helyzet ellen cselekedtek, amikor első ízben 1931 július 7-én egybegyűjtötték a székely leányifjúságot.
Domokos Pál Péter nemcsak kezdeményezője volt az Ezer Székely Leány Napja megszervezésének. Ezt a rendezvényt tanácsaival és személyes közreműködésével a későbbi évek során is folyamatosan támogatta.
Manapság is nagy szükség van ilyen kezdeményező erőre, mert minden korábbinál nagyobb szellemi és erkölcsi nyomás nehezedik korunk gyermekeire a globalizáció hatásai miatt. Jó lenne nem feledni elődeink törekvését,
hogy a római katolikus székely ifjúságnak a csíksomlyói tűztől eltávolodni nem szabad, hogy a segítő Szűzanya közelébe évenként legalább egyszer össze kell gyűlni és emlékezni kell, arra az örökségre, amelyet akkor nyertek,
amikor István pappal Gyergyóból először idezarándokoltak, hogy hitüket megvédjék.
1931 Július 7-én Csíksomlyón megrendezett Ezer Székely Leány Találkozót a kommunista időkben eleinte az Ezer Székely Leány Napjával egyidőben Zsügüdfürdőn megszervezték a "Tavasz a Hargitán"-t, hogy kevesebb székely ember vegyen rész
az Ezer Székely Leány találkozón, majd pedig a román kormány betiltotta ezt a rendezvényt, hogy a székelyek ne tudják ápolni őseiknek hagyományait és kultúráját.
Amikor 1989 végén megbukott a kommunizmus, így 1990-ben újra tudták indítani az Ezer Székely Leány Találkozót Csíksomlyón, amely ápolja és őrzi székely népünk őseinek a hagyományait és kultúráját, néptáncait.
A találkozók alkalmával fiataloknak az egykori Csíkszékház udvarán hatalmas méretű deszka padlózatú emelvényt ácsoltattak, hogy az egyházi szertartás után legyen ahol táncoljanak, szorakozzanak.
Egy ilyen mulatságnak az alábbi fénykép segítségével szemlélői lehetünk.

Ezer Székely leányok felvonulása a Szék útján a csíksomlyói kegytemplomhoz 1931-ben
Ezer Székely leányok táncolnak a Csíkszékházának udvarán felállított színpadon 1941-ben












